"HALADÁS ÚTJA DICSŐ MÚLTBÓL DIADALMAS JÖVŐBE VEZET"
A szegedi Aradi vértanúk terén áll a Hősök kapuja (Porta Heroum 1936-1937) neoklasszicista művészeti alkotás, amely az I. világháború elesett hősei, a 12000 szegedi katona emlékére készült.
A Hősök Kapuja 1936-ban épült és Pogány Móric munkája, az emlékmű- kapu megépítésének terve azonban Klebelsberg Kuno kultúrminisztertől származik. A honvédszobrok, vagyis az élő és halott katonák Lőte Éva szobrászművész 1937-es alkotásai. A boltív freskóit Aba- Novák Vilmos készítette.
A Hősök kapuja eredetileg vaskapunak épült a vasúton érkezők számára.
Az alkotás több mint 5 évtizedig be volt vakolva, rejtve volt a kíváncsiskodó tekintetek elől. A kapu freskóit azonban 2000. augusztusára a millenniumra sikerült az eredeti állapotára restaurálni.
Művészi alkotásai három témakört ölelnek fel:
- a hősi halottak dicsőítése
- a másik mint háborús megemlékezés
- majd pedig Horthy Miklósnak a Szegedről való elindulása a harmadik téma.
Az alkotás centrumában egy monumentális Krisztus kép áll, kinek tekintete az Aradi vértanuk tere felé fordul, a lábánál muzsikáló anygalok gyülekeznek.
Részei:
A Boldogasszony sugárút fölött négy pillére támaszkodó, három ívnyílásos kapuépítmény ível át. A középső ív fölött félköríves záródású franciaablakok láthatóak, kovácsoltvas kardokból készült mellvéd díszítéssel. Ezekkel egyvonalban, díszbeszédre is szolgáló tömörfalazatú erkély, melynek szalagdíszén „Porta Heroum 1914-1918” felirat olvasható. A főhomlokzat túlsó oldalán a sugárút felől a középső ívet a „Haladás Útja Dicső Múltból Diadalmas Jövőbe Vezet” fölirat szegélyezte. A kapu jobb és bal oldalán pillérekre állított nagyméretű zászlótartók vannak. A főhomlokzaton hasonló pilléreken állnak az élő és halott katona monumentális kőszobrai. A kapuépítmény lapos tetős, tetején zászlótartóval. A bolthajtások alatt valaha nagyméretű antik bronz örökmécsesek voltak.
Freskók:
A kapu egyik oldalán a "Hit" allegóriáját festette meg, a szalagot tartó főangyalok hatalmas alakjaival, lejjebb az elesettekért gyertyát égető barátok csoportját, mellettük fiaikat sirató anyákat, akiknek fülébe örökké konduló lélekharang jajgat. Lejjebb katonasírok kerültek, és az ismeretlen hőst jelképező rohamsisakos mementó.
A másik oldalon özvegyek és árvák csoportját az eskütevőkkel ábrázolta a művész. A dongaboltozat város felőli oldalának témája a "Tett" allegóriája, két főangyallal, a kormányzó lovas alakjával és a parancsra rohamra induló katonák zárt csoportjával. Erre az oldalra került, a keresztboltozaton a "montellói fa" képe, a tövében rémülten összebújó katonákkal. Vele szemben üveges szemű, halott katonák zárt rendben menetelnek a fakeresztes sírok felé. A Hit oldalán levő keresztboltozaton a "huszárroham" jelenete és a háború keresztjét vivő katonák megrázó víziója kapott helyet. A freskón 1945-ben előbb csak Horthy alakját fedték be, majd 1949-ben az egészet levakolták. Föltárása, helyreállítása megtörtént.
|